"Dezsőnek meg kell halnia" - olvashattuk a plakáton, és a Dezsőkön (mert ketten voltak) szombat hajnalban be is teljesedett a sors. Szerencsére sokan voltunk, sokan szorgoskodtunk a Dezsők körül, mert adtak munkát bőven.
Sok segítő kéz, rengeteg mosolygó arc, mindenhol felhangzó nevetés; és égett a kezek alatt a munka.
Este 6-ra  el is készültünk mindennel. Lett hájas süti (tavalyi Dezsőnk jóvoltából), hurka, kolbász, pecsenye, sült oldalas és aranylószínű leves.

Hogy milyen volt az idei Disznótor?

Munkás és jókedvű. Baráti hangulatú és nevetős. Elfáradós és örömteli.

Ezer köszönet mindenkinek, aki egy kicsivel is hozzájárult rendezvényünk sikeréhez! Köszönjük a felajánlásokat! Köszönjük a segítséget!

Két ember nevét mindenképp le kell írjuk, akik nélkül,  - ahogy mondani szokták, - mindez nem jöhetett volna létre: Ténta János, a böllérünk, Czigány Csaba, a szakácsunk.

Reméljük, mindannyiatokkal (és új Dezsőkkel) találkozunk 2017-ben!